Rétesház-Göd
Minden nap friss meleg házi rétes!
A Rétesház sok örömet kíván a névnaposoknak, és születésnaposoknak,
valamint az évfordulósoknak is!
Lepje meg magát, szeretteit, barátait, ismerőseit névnapjuk alkalmából a Rétesház finomságaiból!
A Rétesházban-, a finom rétesek üzletében, nap mind nap friss, meleg, házias rétessel várjuk kedves vásárlóinkat!
hagyományos ízetésű rétesek: almás, meggyes, mákos, túrós...stb és a sós rétesek: káposztás, túrós, de még több féle ízből lehet válogatni...
az almás rétesünk cukormentes változatban is kapható!
[ nagyításhoz klikk a képre ]
klasszikus presszó kávé, cappuccinó, koffein mentes kévé... palackos és dobozos üdítők, ásványvizek valamint dobozos tej és kakaó...
[ nagyításhoz klikk a képre ]
a megszokott ízetsítésű piték választékával állunk rendelkezésükre... az almás piténk cukormentes változatban is kapható!
[ nagyításhoz klikk a képre ]
Magyaros házi jellegű, saját készítésű, helyben sütött friss meleg rétesek sokféle ízben, helyben fogyasztással és elvitelre is!
Köszönettel fogadjuk megrendeléseiket rendezvényekre, lakodalmakba, esküvőre, nagyobb családi eseményekre, melyekre mennyiségtől
függően, kedvezményt biztosítunk, szükség esetén a helyszínre szállítunk. Szeretettel és köszönettel várjuk és fogadjuk
a kerékpárosok és motorosok táborát, kiknek a Dunakanyarban történő barangolásuk során a felsőgödi Rétesház -bármely útvonalat
is választva- az útjukba esik.
... Közben kalandozzunk el a múltban:
A rétesről..
A rétes neve a "réteges" szóból ered (réteges, rétegekbe halmozódott vagy hajtogatott), ami a készítésére utal. Eredetileg töltelék nélküli, sok tésztarétegből álló kemencében sült, porcukorral megszórt sütemény volt. A rétest egész Európában ismerik strudelként, német területen Strudel (az apfelstrudel - almás rétes, nem hiányozhat az osztrák vendéglátóhelyek kínálatából), Szlovéniában štrudelj, Csehországban štrúdl, Romániában strudel, Horvátországban štrudla. A kutatások szerint a rétes ősi formája a maitól jelentősen eltért. Készítéséhez sikérdús búzalisztet használtak fel. A réteshez speciális paraszti eszköz, edényzet is párosult több helyen így Kecelen, a Duna-Tisza közén külön erre a célra lapos fenekű réteses tálat tartottak. A gyengébb minőségű lisztet tojással javították fel, hogy a tészta húzhatóságát biztosítsák. Így érték el a többrétegű vajjal megkent réteges tésztát, így például a XVI században, akár 10-12 réteget is egymásra raktak. Ennek leírását a Zrínyi- szakácskönyv is megőrizte az utókornak. Ezt a fajta rétest kisebb darabokra vágták kemencében sütötték és porcukorral megszórva tálalták. Hasonló sokrétegű sütemény készült töltelékkel is, amit "rétes bélesnek" hívtak egy 1590 körüli adat alapján, vagy "rétestortának", amire 1662-ből van bizonyítékunk. A XVI. század végén, a német területeken is ismert volt a szakácskönyvek ún. "magyar rétes" tortája, amit a magát magyar származásúnak valló Max Rumpolt ajánlott a császári-királyi asztalokra. ( Az első írásos rétesrecept 1696-ból származik, és a Bécsi Városi Könyvtárban őrzik. A rétes a 18. századtól terjedt el a Habsburg Birodalomban.) A XVIII. századtól megváltozott a rétes készítése. A változatlan összetételű tésztát az asztalon húzták hártyavékonyra, majd az alatta lévő abrosz segítségével göngyölték fel, persze az előzőleg rárakott töltelék körül, és kerek tepsibe téve vagy csigavonalban sütötték ki...
A rétesről..
A rétes neve a "réteges" szóból ered (réteges, rétegekbe halmozódott vagy hajtogatott), ami a készítésére utal. Eredetileg töltelék nélküli, sok tésztarétegből álló kemencében sült, porcukorral megszórt sütemény volt. A rétest egész Európában ismerik strudelként, német területen Strudel (az apfelstrudel - almás rétes, nem hiányozhat az osztrák vendéglátóhelyek kínálatából), Szlovéniában štrudelj, Csehországban štrúdl, Romániában strudel, Horvátországban štrudla. A kutatások szerint a rétes ősi formája a maitól jelentősen eltért. Készítéséhez sikérdús búzalisztet használtak fel. A réteshez speciális paraszti eszköz, edényzet is párosult több helyen így Kecelen, a Duna-Tisza közén külön erre a célra lapos fenekű réteses tálat tartottak. A gyengébb minőségű lisztet tojással javították fel, hogy a tészta húzhatóságát biztosítsák. Így érték el a többrétegű vajjal megkent réteges tésztát, így például a XVI században, akár 10-12 réteget is egymásra raktak. Ennek leírását a Zrínyi- szakácskönyv is megőrizte az utókornak. Ezt a fajta rétest kisebb darabokra vágták kemencében sütötték és porcukorral megszórva tálalták. Hasonló sokrétegű sütemény készült töltelékkel is, amit "rétes bélesnek" hívtak egy 1590 körüli adat alapján, vagy "rétestortának", amire 1662-ből van bizonyítékunk. A XVI. század végén, a német területeken is ismert volt a szakácskönyvek ún. "magyar rétes" tortája, amit a magát magyar származásúnak valló Max Rumpolt ajánlott a császári-királyi asztalokra. ( Az első írásos rétesrecept 1696-ból származik, és a Bécsi Városi Könyvtárban őrzik. A rétes a 18. századtól terjedt el a Habsburg Birodalomban.) A XVIII. századtól megváltozott a rétes készítése. A változatlan összetételű tésztát az asztalon húzták hártyavékonyra, majd az alatta lévő abrosz segítségével göngyölték fel, persze az előzőleg rárakott töltelék körül, és kerek tepsibe téve vagy csigavonalban sütötték ki...
a méltán kedvelt, klasszikus pozsonyi kiflik: a pozsonyi mákos kifli és pozsonyi diós kifli mindig kapható nálunk...
[ nagyításhoz klikk a képre ]
kiránduláshoz, utazáshoz, vendégségbe pogácsa és többféle sós, sajtos apró teasütemény közül válogathatnak a hozzánk betérő vásárlók...
[ nagyításhoz klikk a képre ]
édes, apró sütemény vendégségbe, családi ebédhez -szilvalekváros párna, ( cukormentes változatban is kapható! )
[ nagyításhoz klikk a képre ]
... Egy keceli asszony 1794- ben
készített "rétest" egy gyermekágyas asszonynak. Ez a fajta tésztasütés és a gyermekágyas ajándékozás a XX. század elejéig szokás maradt.
1793-ban Gvadányi József Rontó Pál keresztelői lakomájára készített káposztás rétest. Kiss Bálint mintagazda, szentesi református lelkész
is megfigyelte a lakodalmakban a rétes készítését és a réteskészítő asszonyok munkáját. Ám a rétes legújabb kori hártyaszerűen vékony
tésztakészítése országosan Makóról, Heves megyéből és Dunaföldvárról is ismert. Hódmezővásárhelyen 1868-ból már új esztendei rétesről
is tudunk, amivel a béreseket, cselédeket köszöntötték a gazda házánál, és amit az Alföldön "kitoló" rétesnek neveztek a XX. században.
A XIX. század végétől, a XX. század elejétől a bánkúti híres magyar búzafajta és Fleischmann Rudolf, valamint más híres magyar
nemesítők búzái révén gabonaipari-malomipari nagyhatalom lett Magyarország, és a nagy sikértartalmú liszt, a rétesliszt előállításával
a paraszti köznapi és ünnepi rétesek sütésének gyakorisága megnőtt. A töltelékek egyes vidékekhez köthetőek. Így a kölesből,
rizsből, hajdinából készült kásák a Dunántúlon és az Alföldön terjedtek el, a káposzta, főzelékrépa, tök, tökös-mákos töltelék,
mák, túró sósan, lekvár, alma, szilva, aszalt szilva, mazsola, meggy, tökmag, dió, mogyoró a mosoni "Heidebauereknél" lett
a rétes tölteléke, a soproni "Poncichterek" babos rétestölteléket is készítettek. A XX. század elejére a rétes országosan
elterjedt, ünnepi étellé vált, kivéve Erdélyt ahol a paraszti ünnepeknél (lakodalom, keresztelő, halotti tor, szilveszter,
farsang, búcsú, gyermekágyasnak vitt komatál) a rétes nélkülözhetetlen sütemény volt...
( forás: pekszovetseg.hu, pekrend.hu, retesfesztival.com )
Ma a rétes fogyasztása mindennapos lehetőség, nem feltétlenül társul ünnepekhez. Desszertként a fő étkezést követően kerülhet az asztalra, de önálló második fogásként is sokszor találkozunk vele. Mára már többféle egyéni továbbfejlesztett rétestészta és rétestöltelék receptúra látott napvilágot, ezek közzé tartozik a felsőgödi Rétesház receptúrája is bízva a vásárlóik elégedettségében. Rétes boltunkban legnagyobb népszerűségnek örvend a forró vagy meleg rétes, hiszen az "összekovácsolt" ízek így érvényesülnek igazán. Erre törekszik a Göd Rétesház, ezért is fordulhat az elő, hogy vásárlóink a nap nem minden szakában tudnak válogatni a teljes választékból, mindez azért történik, hogy a lehető legjobb minőségű termék kerüljön ki üzletünkből.
A magyaros íz világot képviselő réteseink és egyéb házisüteményeink itt a Rétesházban készülnek kollégáink két kezi munkájával lehetőség szerint magyar
alapanyagok felhasználásával. A rétesink és egyéb süteményeink elkészítésénél nem használunk semmilyen ízfokozó, tartósító vagy színező adalékot!
- A Rétesházban többféle kávé, capuccino, és palackozott üdítő itallal várjuk kedves vendégeinket...
- A fogyasztáshoz rendelkezésre áll egy belső és idény szerűen egy külső tér asztalokkal...
A Göd Rétesház
( felsőgödi rétesbolt ) bízik abban, hogy a minőség a tartalom és a kitartó munka az élet e területére is érvényes.
A Rétesház a vásárlók szempontjait így az árértékarányt és a minőséget tartja fontosnak!
( Aktualitásokról, esetleges változásokról
hirdetmény oldalunkon tájékozódhat!
Nyitvatartás:
Nyári:
Április 1 - október 31:
10.00 - 19.00
Téli:
November 1 - március 31:
10.00 - 18.00
Rendelés, információk:
mobil:
30-519-5166
vezetékes:
27-630-727
Rétesház Felső - Göd
info@reteshaz-god.hu
Menü térkép:
• [
Rétesház ] menü alatt egy kis ismertetőt talál a rétes történetéről és a Rétesház termékeinek választékából...
• [
Választék ] menü alatt megtalálják a Rétesház által készített, forgalmazott rétesek, sós sütemények és egyéb termékek fotóit...
• [
Áraink ] menü a Rétesház áru választékának teljes árlistáját tartalmazza.
• [
Céginfo ] menü alatt a Rétesház üzemeltetőjéről (Beta2006Kft) egy rövid ismertetőt és Impresszumot olvshatnak.
• [
Kapcsolat ] menü alatt megtalálják az elérhatőségeinket, címünket, telefonszámunkat, és egy térképet...
• [
Vendégkönyv ] menü alatt a vásárlóink, fogyasztóink -email- illetve -google- bejegyzései, észrevételei...
• [
Info/Hirdetmény ] menü felugró PDF file-ben aktuális fontos információkat találhatnak...